A házi kedvencek tartásával kapcsolatban rengeteg olyan egyszerű, kézenfekvő, mondhatni mindenki által ismert tudnivaló van, melyek figyelembevétele nemcsak megkönnyíti ember és állat együttélését, de sokszor a homlokunkra csapunk: „hogy fordulhatott elő, hogy erre nem gondoltam?!”

Már a kiskedvenc kiválasztásánál vannak jelek, amik, ha adott pillanatban nem is tűnnek lényegesnek, akár észre sem vesszük őket, de később nagyon fontossá tudnak válni. Aztán jön a táplálásukkal, orvosi felügyeletükkel kapcsolatos kérdések sora, szembesülünk a szaporodással összefüggő gondokkal, a nevelés, idomítás nehézségeivel.

Ahhoz, hogy az együtt töltött éveket ne csak az emlékezés tegye széppé, mindezeket a kérdéseket nem árt előre átgondolni. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani Önnek a legfontosabb gondolatok összegyűjtésével.

 

Az állatmentő vállalkozás gondolata 1994-ben született.

Egy sajnálatos közúti baleset során voltam kénytelen szembesülni a valósággal.

Találtam az út közepén egy szerencsétlen elütött kutyát. Azonnal megálltam, s mivel akkor még nem voltam járatos a témában, ezért megpróbáltam nem magam megoldani a helyzetet, hanem arra gondoltam, hogy szakembert hívok, aki segít a kutyát megfelelő helyre szállítani.

Hosszas telefonálás után sikerült csak hívni valakit, aki - érzésem szerint irreálisan - magas összegért (állítólag és remélhetőleg) a megfelelő helyre szállította.

Úgy alakult, hogy hosszú éveknek kellett eltelnie, amíg az akkor született gondolatból működő vállalkozás lett.

Mára elmondhatom, hogy mind eszközökben, mind szakértelemben teljes felkészültséggel és odaadással működik az állatmentés.

Az autó, amellyel a tevékenységet végzem, mindenben megfelel a jelenleg hatályos szabályoknak.

Ennek köszönhetően az autóban (Volkswagen Transporter) a szállításra kialakított rész külön klímával rendelkezik, hogy ezzel is megkönnyítsük a beteg állat számára a szállítással töltött időt.

 

Tilos az állat küllemének megváltoztatása

A január elsején életbe lépett új Ávt. tiltja az állat

küllemének megváltoztatása érdekében történő

sebészeti beavatkozást, vagyis a fül- és farokvágás is

tilos. Ezek ma még a fajtajelleg megtartása végett

engedélyezettek, noha Európa számos országában már

évekkel ezelőtt betiltották (és a kiállításokon sem nézik

jó szemmel a kurtított kutyákat).

Az Állatvédelmi törvény a kutyák és macskák

élelmezési, valamit prémtermelési céllal történő

megölésének tiltásán felül már a felhasználást is tiltja.

Veszélyes, ha embert harapott

A módosított törvény szerint egy kutya nem

minősíthető a fajtája alapján veszélyes

ebnek. Csak egyedi elbírálás alapján lehet

veszélyesnek minősíteni ebet, ha az már

fizikai sérülést okozott (értsd: embert

harapott), vagy ha az eb fizikai vagy

pszichológiai állapota alapján

feltételezhető, hogy az embernek fizikai

sérülést okozhat.

A kutya viselkedését az állatvédelmi hatóság

által javasolt, „ebek viselkedésének

megítélésében jártas" szakértő bírálja el. (Ezeknek a szakértőknek a listája elvileg majd a

netre is felkerül.)

Veszélyes kutyákat kizárólag állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, ivartalanítva és

elektronikus azonosítóval (mikrochippel) ellátva lehet tartani. Tilos továbbá bármilyen versenyeztetésük, az őrző-védőzés, valamint az országba való behozataluk és kivitelük.

 

1. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza,

felügyeli;

2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy

viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;

3. állatkert: a természet- és állatvédelmet szolgáló, megfelelő engedéllyel rendelkező állandó

létesítmény, ahol az állatokat évente folyamatosan hét napnál hosszabb időn keresztül a

nagyközönség részére való bemutatás céljából tartják, és amely az ismeretterjesztést, oktatást

és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával, valamint tájékoztatással

biztosítja; nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;

4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást

eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása,

amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben

szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;

5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre

szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért,

egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért;

6. állatmenhely: az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a

gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének

céljából működtetett intézmény;

7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának

megváltoztatása;

8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára

olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára

jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának

megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán

tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet);

9. állatkísérlet: állat kísérleti vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely esetleg

az állatnak fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okozhat -

beleértve bármely olyan tevékenységet is a kísérlet során, amely állat születését eredményezi

ilyen körülmények közé - és amely az állat kísérletre való előkészítésével kezdődik, és akkor

fejeződik be, amikor további megfigyelést már nem végeznek a kísérlet érdekében; az állat ilyen

felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés vagy

maradandó károsodás kiküszöbölése céljából végzett altatást, fájdalomcsillapítást vagy egyéb

módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű,

mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének

a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek

alkalmazása;

10. állat életének megengedett módon való kioltása: az állat életének a legkisebb szenvedés

okozásával, valamint a faj adottságainak figyelembevételével történő szakszerű és gyors

kioltása;

11. cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi

előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására -

hatósági engedély alapján - létesítettek, illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a

jogszabályi és a hatósági előírásoknak megfelelő létesítménnyel, berendezésekkel és

eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen előírásoknak

megfelelő szakszemélyzettel rendelkezik.

 

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és

élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani

állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok

elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább

napi egyszeri ellenőrzéséről.

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről,

szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani

kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve -

biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az

időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

(4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat

szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az

állatkímélő technológiákat.

(6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést

okozni, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,

c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű

táplálás esetét,

d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett

technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett

technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

(3) A 2. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b)

pontját a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre

késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a

továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az

állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy

forgalmazni;

b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön

jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával,

tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.